csillagpázsit

Termés:
A pelyvák éréskor a fiizéren maradnak. A toklászos szem 1,8-2 mm hosszú, mindkét végén hegyes. A háti toklász csónak alakú, pergamenszerűen sima, gyenge fényű. A hasi toklász keskeny, lapos, csupán a keskeny hasi oldalt zárja le. A csupasz szem 1 mm hosszú, lapított, barna színű.

Kifejlett növény:
Évelő, tarackos, a földön kúszó növény, csak a virágzat emelkedik fel. Levelei rövidek, hegyesek, kemények, a levélnyelvecske pillás szőrű. Virágzata füzéres ernyő (ujjas), füzérkéi ibolyásak, a virágok aprók. A füzérkék oldalról összenyomottak, a füzér tengelyén egyik oldalon egyesével állnak. Két pelyvája csónak alakú.
Elterjedés:
A homokpuszták, legelők növénye. A száraz helyeken, meszes homokon és löszös mezőségi talajokon gyomosít. A savanyú, hideg agyagtalajokat nem kedveli. Szántóföldön és az ültetvényekben szaporodhat fel foltonként, táblarészenként. Irtása nehéz. Könnyű homokon gátolja az eróziót. Bírja a taposást, így igénytelenebb gyepek erősítője lehet.

csillaghúr (olocsán)

Termés:
Toktermése megnyúlt, tojásdad alakú, a csészénél hosszabb. A tok hátrafelé hajló hat foggal nyílik. A mag nagyobb, 0,6-1 mm, széles szív alakú, sárgásbarna, melyet fehéres bibircsek borítanak.Csíranövény:
A sziklevelek oválisak, 2-3 mm hosszúak, 1-2 mm szélesek, a csúcsukon hegyesek, a nyél 2 mm. Az első levelek átellenesen állnak, fordított tojásdad alakúak, csúcsukon lekerekítettek, hosszú, széles nyélbe keskenyedők. A levélnyél ritkásan szőrözött. Az egész csíranövény jellegzetesen kékesszürke színű.
Kifejlett növény:
Egyéves, apró, felálló szárú, kopasz, kékesszürkén hamvas növény. Szárlevelei elliptikusak, vagy lándzsásak, ülők. Fehér virágai hosszú kocsányúak, álernyőben állnak. A terméses kocsány lehajló, de éréskor visszahajlik.
Elterjedés:
Kora tavasszal gyakori, közönséges, száraz legelőkön, utak mentén, de a kertekben és az ültetvényekben is.

nagy csalán

Termés:
A makkocska termés 1-1,2 mm, tojásdad alakú, oldalról összenyomott, az alapja lekerekített, csúcsa hegyes, rajta az apró gomb a bibecsonk. Sárga vagy sárgásszürke, fénytelen, sima.Csíranövény:
A sziklevél alatti szárrész fehéres zöldes. A sziklevelek széles tojásdad alakúak, gyakran majdnem kerekdedek, nyelesek, a csúcsukon enyhén kicsípettek, alapjuknál lekerekítettek vagy kissé szív alakúak, s főleg alul szőrözöttek. Az első levelek átellenesek, nyelesek, hosszúkás tojásdad alakúak, nagy és mély fűrészfogasak. A csúcsi fog ± hasonló nagyságú, mint az oldalsó fogak. Minden levél csípős szőrökkel borított.Kifejlett növény:
Évelő, tarackos, nagy termetű, bokros növény. Négyszögletű szára belül üres, a növény egyszerű és fullánkszőrökkel borított. Keresztben átellenes levelei hosszúkás tojásdadok, nyelesek, durván fűrészfogasak, a végső fog sokkal nagyobb a többinél. A levél pálhái keskenyek és szabadok. A levél válla szíves vagy lekerekített. Általában kétlaki. Virágai levélhónalji füzérekben állnak. A hímvirágok füzérei felállók, rövid oldalágasak, a nővirágok füzérei hosszabb oldalágúak, lecsüngők.Elterjedés:
Gyakori az egész országban, a szerves anyagokban gazdag, üde, humuszos talajokon. Elgyomosodott erdőkben, erdőszéleken, irtásokon, bozótos helyeken, nádasokban, ligeterdőkben tömeges és igen kellemetlen gyom lehet. Könnyen kigyomlálható, a mélyebb talajforgatást nem viseli el.