Termés:
A kaszat hosszúkás, 2,5-3,5 mm, mindkét lapján öt éles egyenlő vastag hosszborda található, sötétbarna színű. A bóbita mintegy háromszor olyan hosszú, mint a kaszat, fehér, puha, könnyen lehulló szőrökből áll.Csíranövény:
A sziklevelek rövid elliptikusak, s csúcsukon alig észrevehető apró bemélyedéssel, nyelük rövid. Az első levél hosszúkás, fordított tojásdad, felül kiszélesedő, a csúcsán szélesen lekerekített, alul fokozatosan keskenyszárnyas nyélbe keskenyedik, szélein apró, lefelé irányuló hegyes fogak találhatók, melyek a levél alsó részén jelentősebbek. A második levél hasonló, de kicsípetten fogazott, nagyobb számú és nagyobb fogakkal, kopasz, fényes zöld. A következő levelek serteszőrösek, egyenlőtlenül kicsípetten fogasak a széleiken.Kifejlett növény:
Évelő, magas, felálló, belül üres, bordás szárú, felül mirigyszőrös növény. Tejnedvet tartalmaz. Levelei keskeny hosszúkás lándzsásak, szélesen, öblösen karéjosak vagy hasadtak, osztottak, aprón fogazottak. Levelei kopaszok, kissé merevek, alapjuk felé keskenyedők, a szárlevelek lekerekített vállal szárölelők. Sárga virágú fészkei szártetőző álernyős virágzatban állnak. A virágzat mirigyszőrös.
2011. december 17., szombat
2011. november 26., szombat
csillagpázsit
Termés:
A pelyvák éréskor a fiizéren maradnak. A toklászos szem 1,8-2 mm hosszú, mindkét végén hegyes. A háti toklász csónak alakú, pergamenszerűen sima, gyenge fényű. A hasi toklász keskeny, lapos, csupán a keskeny hasi oldalt zárja le. A csupasz szem 1 mm hosszú, lapított, barna színű.
Kifejlett növény:
Évelő, tarackos, a földön kúszó növény, csak a virágzat emelkedik fel. Levelei rövidek, hegyesek, kemények, a levélnyelvecske pillás szőrű. Virágzata füzéres ernyő (ujjas), füzérkéi ibolyásak, a virágok aprók. A füzérkék oldalról összenyomottak, a füzér tengelyén egyik oldalon egyesével állnak. Két pelyvája csónak alakú.
Elterjedés:
A homokpuszták, legelők növénye. A száraz helyeken, meszes homokon és löszös mezőségi talajokon gyomosít. A savanyú, hideg agyagtalajokat nem kedveli. Szántóföldön és az ültetvényekben szaporodhat fel foltonként, táblarészenként. Irtása nehéz. Könnyű homokon gátolja az eróziót. Bírja a taposást, így igénytelenebb gyepek erősítője lehet.
A pelyvák éréskor a fiizéren maradnak. A toklászos szem 1,8-2 mm hosszú, mindkét végén hegyes. A háti toklász csónak alakú, pergamenszerűen sima, gyenge fényű. A hasi toklász keskeny, lapos, csupán a keskeny hasi oldalt zárja le. A csupasz szem 1 mm hosszú, lapított, barna színű.
Kifejlett növény:
Évelő, tarackos, a földön kúszó növény, csak a virágzat emelkedik fel. Levelei rövidek, hegyesek, kemények, a levélnyelvecske pillás szőrű. Virágzata füzéres ernyő (ujjas), füzérkéi ibolyásak, a virágok aprók. A füzérkék oldalról összenyomottak, a füzér tengelyén egyik oldalon egyesével állnak. Két pelyvája csónak alakú.
Elterjedés:
A homokpuszták, legelők növénye. A száraz helyeken, meszes homokon és löszös mezőségi talajokon gyomosít. A savanyú, hideg agyagtalajokat nem kedveli. Szántóföldön és az ültetvényekben szaporodhat fel foltonként, táblarészenként. Irtása nehéz. Könnyű homokon gátolja az eróziót. Bírja a taposást, így igénytelenebb gyepek erősítője lehet.
2011. november 5., szombat
csillaghúr (olocsán)
Termés:
Toktermése megnyúlt, tojásdad alakú, a csészénél hosszabb. A tok hátrafelé hajló hat foggal nyílik. A mag nagyobb, 0,6-1 mm, széles szív alakú, sárgásbarna, melyet fehéres bibircsek borítanak.Csíranövény:
A sziklevelek oválisak, 2-3 mm hosszúak, 1-2 mm szélesek, a csúcsukon hegyesek, a nyél 2 mm. Az első levelek átellenesen állnak, fordított tojásdad alakúak, csúcsukon lekerekítettek, hosszú, széles nyélbe keskenyedők. A levélnyél ritkásan szőrözött. Az egész csíranövény jellegzetesen kékesszürke színű.
Kifejlett növény:
Egyéves, apró, felálló szárú, kopasz, kékesszürkén hamvas növény. Szárlevelei elliptikusak, vagy lándzsásak, ülők. Fehér virágai hosszú kocsányúak, álernyőben állnak. A terméses kocsány lehajló, de éréskor visszahajlik.
Elterjedés:
Kora tavasszal gyakori, közönséges, száraz legelőkön, utak mentén, de a kertekben és az ültetvényekben is.
Toktermése megnyúlt, tojásdad alakú, a csészénél hosszabb. A tok hátrafelé hajló hat foggal nyílik. A mag nagyobb, 0,6-1 mm, széles szív alakú, sárgásbarna, melyet fehéres bibircsek borítanak.Csíranövény:
A sziklevelek oválisak, 2-3 mm hosszúak, 1-2 mm szélesek, a csúcsukon hegyesek, a nyél 2 mm. Az első levelek átellenesen állnak, fordított tojásdad alakúak, csúcsukon lekerekítettek, hosszú, széles nyélbe keskenyedők. A levélnyél ritkásan szőrözött. Az egész csíranövény jellegzetesen kékesszürke színű.
Kifejlett növény:
Egyéves, apró, felálló szárú, kopasz, kékesszürkén hamvas növény. Szárlevelei elliptikusak, vagy lándzsásak, ülők. Fehér virágai hosszú kocsányúak, álernyőben állnak. A terméses kocsány lehajló, de éréskor visszahajlik.
Elterjedés:
Kora tavasszal gyakori, közönséges, száraz legelőkön, utak mentén, de a kertekben és az ültetvényekben is.
2011. október 14., péntek
nagy csalán
Termés:
A makkocska termés 1-1,2 mm, tojásdad alakú, oldalról összenyomott, az alapja lekerekített, csúcsa hegyes, rajta az apró gomb a bibecsonk. Sárga vagy sárgásszürke, fénytelen, sima.Csíranövény:
A sziklevél alatti szárrész fehéres zöldes. A sziklevelek széles tojásdad alakúak, gyakran majdnem kerekdedek, nyelesek, a csúcsukon enyhén kicsípettek, alapjuknál lekerekítettek vagy kissé szív alakúak, s főleg alul szőrözöttek. Az első levelek átellenesek, nyelesek, hosszúkás tojásdad alakúak, nagy és mély fűrészfogasak. A csúcsi fog ± hasonló nagyságú, mint az oldalsó fogak. Minden levél csípős szőrökkel borított.Kifejlett növény:
Évelő, tarackos, nagy termetű, bokros növény. Négyszögletű szára belül üres, a növény egyszerű és fullánkszőrökkel borított. Keresztben átellenes levelei hosszúkás tojásdadok, nyelesek, durván fűrészfogasak, a végső fog sokkal nagyobb a többinél. A levél pálhái keskenyek és szabadok. A levél válla szíves vagy lekerekített. Általában kétlaki. Virágai levélhónalji füzérekben állnak. A hímvirágok füzérei felállók, rövid oldalágasak, a nővirágok füzérei hosszabb oldalágúak, lecsüngők.Elterjedés:
Gyakori az egész országban, a szerves anyagokban gazdag, üde, humuszos talajokon. Elgyomosodott erdőkben, erdőszéleken, irtásokon, bozótos helyeken, nádasokban, ligeterdőkben tömeges és igen kellemetlen gyom lehet. Könnyen kigyomlálható, a mélyebb talajforgatást nem viseli el.
A makkocska termés 1-1,2 mm, tojásdad alakú, oldalról összenyomott, az alapja lekerekített, csúcsa hegyes, rajta az apró gomb a bibecsonk. Sárga vagy sárgásszürke, fénytelen, sima.Csíranövény:
A sziklevél alatti szárrész fehéres zöldes. A sziklevelek széles tojásdad alakúak, gyakran majdnem kerekdedek, nyelesek, a csúcsukon enyhén kicsípettek, alapjuknál lekerekítettek vagy kissé szív alakúak, s főleg alul szőrözöttek. Az első levelek átellenesek, nyelesek, hosszúkás tojásdad alakúak, nagy és mély fűrészfogasak. A csúcsi fog ± hasonló nagyságú, mint az oldalsó fogak. Minden levél csípős szőrökkel borított.Kifejlett növény:
Évelő, tarackos, nagy termetű, bokros növény. Négyszögletű szára belül üres, a növény egyszerű és fullánkszőrökkel borított. Keresztben átellenes levelei hosszúkás tojásdadok, nyelesek, durván fűrészfogasak, a végső fog sokkal nagyobb a többinél. A levél pálhái keskenyek és szabadok. A levél válla szíves vagy lekerekített. Általában kétlaki. Virágai levélhónalji füzérekben állnak. A hímvirágok füzérei felállók, rövid oldalágasak, a nővirágok füzérei hosszabb oldalágúak, lecsüngők.Elterjedés:
Gyakori az egész országban, a szerves anyagokban gazdag, üde, humuszos talajokon. Elgyomosodott erdőkben, erdőszéleken, irtásokon, bozótos helyeken, nádasokban, ligeterdőkben tömeges és igen kellemetlen gyom lehet. Könnyen kigyomlálható, a mélyebb talajforgatást nem viseli el.
2011. szeptember 24., szombat
apró csalán
Termés:
A makkocska termés 1,8-2 mm, széles, hegyes tojásdad alakú, erősen lapított, éles szélű, szegélyezett. Egyik oldala enyhén domború, ormós. Alul szívesen bemélyedt. Színe sárga vagy sárgásszürke, sima, gyengén fényes, enyhén pontozott.
Csíranövény:
A sziklevél alatti szárrész halványzöld. A sziklevelek 2,5-3 mm hosszúak, széles tojásdad alakúak vagy enyhén szív alakúak, a csúcsukon apró kicsípéssel. Alapjánál gyorsan keskenyedik a hosszú, 3-5 mm-es nyélbe. A nyél és a lemez apró, fehér szőrökkel borított. A sziklevél erezete kivehető. Az első levelek átellenesek, széles tojásdad alakúak, az alapjuknál lekerekítettek, vagy ékvállúak. A levelek a széleiken fűrészfogasak, csúcsuk hegyes. Az összes levél serteszőrös, ezek között un. csalánszőrös, melyek fehéres zöldes bibircseken ülnek. A levelek erezete kifejezett, az oldalsó erek ívesen hajlók.Kifejlett növény:
Egyéves, felálló, négy élű szárú, kis-közepes termetű, mindenütt csalánszőrös növény. Keresztben átellenes levelei tojásdadok vagy elliptikusak, nyelesek, durván fűrészfogasak. Egylaki. Apró, zöld leplű virágai levélhónalji vegyes füzérekben fejlődnek.Elterjedés:
Mindenütt közönséges az emberi települések körül, elsősorban a nitrogénben gazdag kertekben, trágyadombok körül, utcákon, árkokban. Elsősorban az elhanyagolt, műveletlen kertekben, ültetvényekben fordul elő nagyobb tömegben, de a rendszeres talajművelést nem bírja.
A makkocska termés 1,8-2 mm, széles, hegyes tojásdad alakú, erősen lapított, éles szélű, szegélyezett. Egyik oldala enyhén domború, ormós. Alul szívesen bemélyedt. Színe sárga vagy sárgásszürke, sima, gyengén fényes, enyhén pontozott.
Csíranövény:
A sziklevél alatti szárrész halványzöld. A sziklevelek 2,5-3 mm hosszúak, széles tojásdad alakúak vagy enyhén szív alakúak, a csúcsukon apró kicsípéssel. Alapjánál gyorsan keskenyedik a hosszú, 3-5 mm-es nyélbe. A nyél és a lemez apró, fehér szőrökkel borított. A sziklevél erezete kivehető. Az első levelek átellenesek, széles tojásdad alakúak, az alapjuknál lekerekítettek, vagy ékvállúak. A levelek a széleiken fűrészfogasak, csúcsuk hegyes. Az összes levél serteszőrös, ezek között un. csalánszőrös, melyek fehéres zöldes bibircseken ülnek. A levelek erezete kifejezett, az oldalsó erek ívesen hajlók.Kifejlett növény:
Egyéves, felálló, négy élű szárú, kis-közepes termetű, mindenütt csalánszőrös növény. Keresztben átellenes levelei tojásdadok vagy elliptikusak, nyelesek, durván fűrészfogasak. Egylaki. Apró, zöld leplű virágai levélhónalji vegyes füzérekben fejlődnek.Elterjedés:
Mindenütt közönséges az emberi települések körül, elsősorban a nitrogénben gazdag kertekben, trágyadombok körül, utcákon, árkokban. Elsősorban az elhanyagolt, műveletlen kertekben, ültetvényekben fordul elő nagyobb tömegben, de a rendszeres talajművelést nem bírja.
2011. szeptember 4., vasárnap
cickafark
Termés:
Kaszattermése 1,4-2 mm hosszú, lapos, gyengén ék alakú, a kaszat üres csúcsa és a szegélye fehéres, selymes fényű. A szegély a csúcs felé ívelt, kissé bemélyedt és fogban végződik.
Csíranövény:
A sziklevelek kicsik, majdnem kerekded vagy széles tojásdad alakúak, ülők. Az első levelek hosszúkásak, lándzsásak, hosszan nyélbe keskenyedők, oldalt 1-2 pár foggal, a csúcsi fog nagyobb. A levelek mindkét oldalon szórt, rövid szőröktől molyhosak, széleiken pillásak. A harmadik, negyedik levél szintén átellenesen áll, körvonalai hosszúkás lándzsásak, szárnyasan szeldeltek, a szeletek fogakat viselnek, s erősebben molyhosak. A későbbi levelek két-háromszorosan szárnyasan szeldeltek, a levélszeletek hegyesek, tojásdadok vagy lándzsásak, vagy ár alakúak.Kifejlett növény:
Évelő, közepes termetű, tarackos, felül elágazó szárú, gyengén gyapjas, szőrös növény. A középső szárlevelei hosszúkás lándzsás kerületűek, két-háromszorosan szeldeltek. Virágai apró fészkekben, sátorvirágzatban állnak a szár csúcsán. A fészekörv 3-4 mm hosszú, 2-3 mm széles. Sugárvirágai fehérek, néha rózsaszínűek.
Elterjedés:
A Dunántúlon és az Északi Középhegységben gyakori, másutt szórványosabb előfordulású. Az A. collina faj közönséges az egész országban, Ujvárosi e két fajt összevontan tárgyalta. A különbség a két faj között csekély, az A. collina levele csak 1-2 cm széles, cimpái jobban összeborulók, merevebbek. Gyomként csak a pillangósokban és a gyepekben lehet káros, egyébként fűszer és gyógynövénynek számít.
Kaszattermése 1,4-2 mm hosszú, lapos, gyengén ék alakú, a kaszat üres csúcsa és a szegélye fehéres, selymes fényű. A szegély a csúcs felé ívelt, kissé bemélyedt és fogban végződik.
Csíranövény:
A sziklevelek kicsik, majdnem kerekded vagy széles tojásdad alakúak, ülők. Az első levelek hosszúkásak, lándzsásak, hosszan nyélbe keskenyedők, oldalt 1-2 pár foggal, a csúcsi fog nagyobb. A levelek mindkét oldalon szórt, rövid szőröktől molyhosak, széleiken pillásak. A harmadik, negyedik levél szintén átellenesen áll, körvonalai hosszúkás lándzsásak, szárnyasan szeldeltek, a szeletek fogakat viselnek, s erősebben molyhosak. A későbbi levelek két-háromszorosan szárnyasan szeldeltek, a levélszeletek hegyesek, tojásdadok vagy lándzsásak, vagy ár alakúak.Kifejlett növény:
Évelő, közepes termetű, tarackos, felül elágazó szárú, gyengén gyapjas, szőrös növény. A középső szárlevelei hosszúkás lándzsás kerületűek, két-háromszorosan szeldeltek. Virágai apró fészkekben, sátorvirágzatban állnak a szár csúcsán. A fészekörv 3-4 mm hosszú, 2-3 mm széles. Sugárvirágai fehérek, néha rózsaszínűek.
Elterjedés:
A Dunántúlon és az Északi Középhegységben gyakori, másutt szórványosabb előfordulású. Az A. collina faj közönséges az egész országban, Ujvárosi e két fajt összevontan tárgyalta. A különbség a két faj között csekély, az A. collina levele csak 1-2 cm széles, cimpái jobban összeborulók, merevebbek. Gyomként csak a pillangósokban és a gyepekben lehet káros, egyébként fűszer és gyógynövénynek számít.
2011. augusztus 14., vasárnap
foltos bürök
Termés:
Termése ikerkaszat, a féltermés tojásdad, öt kiálló bordával, keresztmetszete nagyjából ötszögű. A bordák élesek, csaknem simák vagy hullámosan fogazottak.
Csíranövény:
A szikalatti rész kékesvöröses, a sziklevelek keskeny hosszúkásak, 10-15 mm hosszúak, 4-6 mm szélesek, csúcsuk felé keskenyedők, tompák. A nyél hossza a lemezével egyezik meg. A sziklevelek erezete határozott, feltűnő, az oldalsó erek többsége ívesen a csúcsig fut. Az első levél páratlanul szárnyasan hasadt, szeldelt, a szeletek lándzsásak, a levélnyél hosszú, mintegy 20 mm. A levelek erei vékonyak, fehéresek.Kifejlett növény:
Kétéves, karógyökerű, magas, erőteljes, kopasz, üreges szárú növény. A szár hosszbarázdás, alul liláspirosan foltos. Erős szagú. Levelei nagyok, többszörösen szeldeltek, a felsők fehér szegélyű levélhüvelyeken ülnek. A gallér és gallérka levelek megvannak. Virága fehér.
Elterjedés:
Elsősorban nem művelt területeken, utak mentén, erdőszéleken, táblaszéleken fordul elő, de egyre gyakoribb a különböző vetések forgóiban.
Termése ikerkaszat, a féltermés tojásdad, öt kiálló bordával, keresztmetszete nagyjából ötszögű. A bordák élesek, csaknem simák vagy hullámosan fogazottak.
Csíranövény:
A szikalatti rész kékesvöröses, a sziklevelek keskeny hosszúkásak, 10-15 mm hosszúak, 4-6 mm szélesek, csúcsuk felé keskenyedők, tompák. A nyél hossza a lemezével egyezik meg. A sziklevelek erezete határozott, feltűnő, az oldalsó erek többsége ívesen a csúcsig fut. Az első levél páratlanul szárnyasan hasadt, szeldelt, a szeletek lándzsásak, a levélnyél hosszú, mintegy 20 mm. A levelek erei vékonyak, fehéresek.Kifejlett növény:
Kétéves, karógyökerű, magas, erőteljes, kopasz, üreges szárú növény. A szár hosszbarázdás, alul liláspirosan foltos. Erős szagú. Levelei nagyok, többszörösen szeldeltek, a felsők fehér szegélyű levélhüvelyeken ülnek. A gallér és gallérka levelek megvannak. Virága fehér.
Elterjedés:
Elsősorban nem művelt területeken, utak mentén, erdőszéleken, táblaszéleken fordul elő, de egyre gyakoribb a különböző vetések forgóiban.
2011. július 17., vasárnap
szöszös bükköny
Termés:
A hüvely 20-30 mm hosszú, erősen lapított, sárgásbarna, kopasz, általában 4-7 magvú. A mag gömbölyű, fekete, sima, nem fényes, de helyenként kisebb nagyobb szabálytalan fényes foltokkal.Csíranövény:
Az első levelekből csak az apró, ár alakú pálhalevél található meg. Az első valódi leveleket két pár levélke alkotja. A levélkék szálasak, hegyesek, aprón szőrösek, az alsó pár általában nagyobb. Az első levelek pálhái keskeny ár alakúak, a következő leveleknél nyíl alakúak.Kifejlett növény:
Egyéves, ágas, kapaszkodó, szegletes szárú, gyapjas, bozontos szőrű növény. Ibolyakék virágai sokvirágú levélhónalji fürtben állnak, a fürt a murvalevélnél nem hosszabb. A csésze fogai egyenlőtlenek, az alsó három fog megnyújtott, bozontos, pillás élű.Elterjedés:
Elsősorban a sovány, laza homoktalajokon gyakoribb, szálanként mindenütt előfordulhat, de csak herbicidekkel nem kezelt területeken.
A hüvely 20-30 mm hosszú, erősen lapított, sárgásbarna, kopasz, általában 4-7 magvú. A mag gömbölyű, fekete, sima, nem fényes, de helyenként kisebb nagyobb szabálytalan fényes foltokkal.Csíranövény:
Az első levelekből csak az apró, ár alakú pálhalevél található meg. Az első valódi leveleket két pár levélke alkotja. A levélkék szálasak, hegyesek, aprón szőrösek, az alsó pár általában nagyobb. Az első levelek pálhái keskeny ár alakúak, a következő leveleknél nyíl alakúak.Kifejlett növény:
Egyéves, ágas, kapaszkodó, szegletes szárú, gyapjas, bozontos szőrű növény. Ibolyakék virágai sokvirágú levélhónalji fürtben állnak, a fürt a murvalevélnél nem hosszabb. A csésze fogai egyenlőtlenek, az alsó három fog megnyújtott, bozontos, pillás élű.Elterjedés:
Elsősorban a sovány, laza homoktalajokon gyakoribb, szálanként mindenütt előfordulhat, de csak herbicidekkel nem kezelt területeken.
2011. június 18., szombat
szennyes bükköny
Termés:
A hüvely hosszú, 35-50 mm, 5-10 magvú, hengeres, egyenes, fekete, rövid szőröktől pelyhes. A mag pirosas barna, apró, sötét foltokkal, lapos lencse alakú. Csíranövény:
Az első levelek kettősek, 20-30 mm hosszúak, keskeny lándzsásak, hegyesek. A második, harmadik pár levélke is hasonló, a levél nyele rövidebb, mintegy fele akkora, mint a levélkék hossza.
Kifejlett növény:
Egyéves, felemelkedő, kapaszkodó, kevés ágú növény. Levelei 5-6 levélkepárosak, a levélkék alul visszás tojásdadok, felül hosszúkásak. A levelek hónaljában 1-4, fehéres sárga színű, barnássárga vitorlájú virág ül, a vitorla kopasz. Az alsó pálhalevelek fogazottak. Elterjedés:
Kalászosokban, szőlőkben (Badacsony, Somló), parlagokon fordul elő.
A hüvely hosszú, 35-50 mm, 5-10 magvú, hengeres, egyenes, fekete, rövid szőröktől pelyhes. A mag pirosas barna, apró, sötét foltokkal, lapos lencse alakú. Csíranövény:
Az első levelek kettősek, 20-30 mm hosszúak, keskeny lándzsásak, hegyesek. A második, harmadik pár levélke is hasonló, a levél nyele rövidebb, mintegy fele akkora, mint a levélkék hossza.
Kifejlett növény:
Egyéves, felemelkedő, kapaszkodó, kevés ágú növény. Levelei 5-6 levélkepárosak, a levélkék alul visszás tojásdadok, felül hosszúkásak. A levelek hónaljában 1-4, fehéres sárga színű, barnássárga vitorlájú virág ül, a vitorla kopasz. Az alsó pálhalevelek fogazottak. Elterjedés:
Kalászosokban, szőlőkben (Badacsony, Somló), parlagokon fordul elő.
2011. május 26., csütörtök
borzas bükköny
Termés:
Fontos határozóbélyeg a 8-10 mm-es, rendszerint kettő, de gyakran csak egy magvú, éretten sötétbarna, fekete, érdesen szőrözött hüvely. A mag kerek, vagy tompán négyszögű, oldalról kissé összenyomott, világos szürkészöld vagy sárgászöld alapon sötétszeplős, fényes. A köldök a mag kerületének kétötöde.Csíranövény:
A két alsó levél helyén csak pálhalevelek vannak. Az első lomblevél szárnyasan összetett, két pár levélke alkotja. A levélkék hosszúkás lándzsásak, hegyesek, a csúcson apró szálkával. A két csúcsi levélke között egy rövid szálkaszerű kacs fejlődik. A pálhalevelek aprók, lándzsásak, ár alakúak. A második levél az elsőhöz hasonló, de a kacs hosszabb lehet, néha a 30 mm-t is elérheti, s a két levélkepár egymástól valamivel távolabb áll.Kifejlett növény:
Egyéves, vékony szárú, lefekvő vagy kapaszkodó növény. Virágai 2-8 (10) virágú levélhónalji fürtben állnak, fehéresek vagy halványkékek, a fürt a csúcsán szálkaszerűen végződik. Levelét többnyire 6-8 (10) pár nyeles, szálas, lekerekített levélke alkotja. A levélgerinc többágú kacsban végződik, a hüvely kicsi, 1-2 (3) magvú, feketés, rövid szőröktől pelyhes.
Elterjedés:
Savanyú talajokon, elsősorban a Dunántúlon fordul elő. A herbicidekre érzékeny növény, elsősorban vegyszerekkel nem kezelt területeken fordul elő.
Fontos határozóbélyeg a 8-10 mm-es, rendszerint kettő, de gyakran csak egy magvú, éretten sötétbarna, fekete, érdesen szőrözött hüvely. A mag kerek, vagy tompán négyszögű, oldalról kissé összenyomott, világos szürkészöld vagy sárgászöld alapon sötétszeplős, fényes. A köldök a mag kerületének kétötöde.Csíranövény:
A két alsó levél helyén csak pálhalevelek vannak. Az első lomblevél szárnyasan összetett, két pár levélke alkotja. A levélkék hosszúkás lándzsásak, hegyesek, a csúcson apró szálkával. A két csúcsi levélke között egy rövid szálkaszerű kacs fejlődik. A pálhalevelek aprók, lándzsásak, ár alakúak. A második levél az elsőhöz hasonló, de a kacs hosszabb lehet, néha a 30 mm-t is elérheti, s a két levélkepár egymástól valamivel távolabb áll.Kifejlett növény:
Egyéves, vékony szárú, lefekvő vagy kapaszkodó növény. Virágai 2-8 (10) virágú levélhónalji fürtben állnak, fehéresek vagy halványkékek, a fürt a csúcsán szálkaszerűen végződik. Levelét többnyire 6-8 (10) pár nyeles, szálas, lekerekített levélke alkotja. A levélgerinc többágú kacsban végződik, a hüvely kicsi, 1-2 (3) magvú, feketés, rövid szőröktől pelyhes.
Elterjedés:
Savanyú talajokon, elsősorban a Dunántúlon fordul elő. A herbicidekre érzékeny növény, elsősorban vegyszerekkel nem kezelt területeken fordul elő.
2011. május 5., csütörtök
kék búzavirág
Termés:
Kaszattermése hosszúkás, oldalról kissé összenyomott, egyenes, hosszában csontfehér vagy kékesszürke fehér sávokkal csíkozott. Talphege majdnem a középvonaláig ér, tarajszerűen duzzadt, élesen kiálló, sárga, töve szőrös. A csúcs pereme, a talpheg környéke és a középcsík sárga. Porcelánszerűen sima, fényes. A fehér, narancs- vagy vöröses színű, finoman fogacskás szőrökből álló bóbita majdnem akkora, mint maga a kaszat, de a szőrök kifelé fokozatosan rövidülnek.Csíranövény:
A sziklevelek hosszú oválisak vagy fordított tojásdadok, csúcsukon lekerekítettek, gyakran kissé kicsípettek, sötétzöldek, 10-15 mm hosszúak (néha még hosszabbak), fénytelenek, kissé húsosak, alul nyélbe keskenyednek. Az első levelek átellenesek, hosszúkásak, a csúcsukon hegyesek, alapjuknál fokozatosan hosszú nyélbe keskenyednek. A levelek felfelé irányulnak, épek, minden oldalon 2-3-4 rövid fog van, s a fogakon nagyon apró, sötétbarna bibircsek ülnek. A levelek felülete kezdetben mindkét oldalon, a későbbiekben főleg alul hosszú, fehéres szőrökkel borított, szinte pókhálósak, majdnem fehéres gyapjas nemezesek. A következő levelek már szórtak, hosszúkásak és alul nemezszerűen molyhosak.Kifejlett növény:
Egyéves, vékony, közepes termetű, elágazó növény, szürke szőröktől pókhálós. Alsó levelei lándzsásak, nyélbe keskenyedők, távol fogasak, vagy karéjosak, osztottak. A felsők ép szélűek, szálasak, ülők. Kék virágú fészkei magánosan ülnek. Fészekpikkelyeinek háta nem bordás, a külsők tojásdad alakúak, csúcsukon háromszögű, fekete függelékkel, barna vagy ezüstös, rövid rojtokkal.Elterjedés:
Az egyik legismertebb gyakori szántóföldi gyomnövény. Elsősorban ősszel csírázik, így a gabonafélékben fordul elő, bár a vegyszeres gyomirtás nyomán jelentősége csökkent. Csapadékos időben szálanként mindig kel, így bárhol előfordulhat. A laza, tápanyagban gazdag homok - és vályogtalajokat kedveli
Kaszattermése hosszúkás, oldalról kissé összenyomott, egyenes, hosszában csontfehér vagy kékesszürke fehér sávokkal csíkozott. Talphege majdnem a középvonaláig ér, tarajszerűen duzzadt, élesen kiálló, sárga, töve szőrös. A csúcs pereme, a talpheg környéke és a középcsík sárga. Porcelánszerűen sima, fényes. A fehér, narancs- vagy vöröses színű, finoman fogacskás szőrökből álló bóbita majdnem akkora, mint maga a kaszat, de a szőrök kifelé fokozatosan rövidülnek.Csíranövény:
A sziklevelek hosszú oválisak vagy fordított tojásdadok, csúcsukon lekerekítettek, gyakran kissé kicsípettek, sötétzöldek, 10-15 mm hosszúak (néha még hosszabbak), fénytelenek, kissé húsosak, alul nyélbe keskenyednek. Az első levelek átellenesek, hosszúkásak, a csúcsukon hegyesek, alapjuknál fokozatosan hosszú nyélbe keskenyednek. A levelek felfelé irányulnak, épek, minden oldalon 2-3-4 rövid fog van, s a fogakon nagyon apró, sötétbarna bibircsek ülnek. A levelek felülete kezdetben mindkét oldalon, a későbbiekben főleg alul hosszú, fehéres szőrökkel borított, szinte pókhálósak, majdnem fehéres gyapjas nemezesek. A következő levelek már szórtak, hosszúkásak és alul nemezszerűen molyhosak.Kifejlett növény:
Egyéves, vékony, közepes termetű, elágazó növény, szürke szőröktől pókhálós. Alsó levelei lándzsásak, nyélbe keskenyedők, távol fogasak, vagy karéjosak, osztottak. A felsők ép szélűek, szálasak, ülők. Kék virágú fészkei magánosan ülnek. Fészekpikkelyeinek háta nem bordás, a külsők tojásdad alakúak, csúcsukon háromszögű, fekete függelékkel, barna vagy ezüstös, rövid rojtokkal.Elterjedés:
Az egyik legismertebb gyakori szántóföldi gyomnövény. Elsősorban ősszel csírázik, így a gabonafélékben fordul elő, bár a vegyszeres gyomirtás nyomán jelentősége csökkent. Csapadékos időben szálanként mindig kel, így bárhol előfordulhat. A laza, tápanyagban gazdag homok - és vályogtalajokat kedveli
2011. április 15., péntek
nagy bojtorján
Termés:
A kaszat 6,5-7,5 mm, hosszúkás, laposabb, hosszanti bordákkal. Szürke vagy világos barnás színű, benyomott sötét foltokkal.Csíranövény:
A sziklevélalatti rész megvastagodott, húsos, esetenként vöröses. A sziklevelek nagyok, 30-35 mm hosszúak is lehetnek, fordított tojásdad alakúak, lekerekített csúcsúak, alul hosszú nyélbe keskenyedők. Az első levél széles tojásdad alakú, majdnem kerekded, csúcsa tompa, kissé kicsípett is lehet, válla szíves, a levélnyél hosszabb, mint a lemez, alul kissé vörösödhet. A levél fő és az oldalsó erei kifejezettek, bemélyedők, felülete ráncosnak tűnik, a levél széle enyhén hullámos.
Kifejlett növény:
Kétéves, vastag, húsos gyökerű, magas, elágazó, erőteljes, bordázott szárú növény. Alsó levelei nagyok, nyelesek, szíves tojásdadok, szíves vállúak, hegyes csúcsúak, egyenlőtlenül fogazottak. A levél a fonákon molyhos, nyele tömött. A fészkek hosszú kocsányúak, gömbölyűek, sátorban állnak. A fészekpikkelyek ± kopaszok, a csúcsukon horogszerűen hátrahajlók, keskenyszálasak. A virágok bíborpirosak.Elterjedés:
Mindenütt közönséges, elsősorban a nem műveltterületeken, utak mentén, trágyás, szerves anyagban gazdagabb helyeken. A szántókon csak tőlevélrózsái találhatók meg, a művelést nem bírja.
A kaszat 6,5-7,5 mm, hosszúkás, laposabb, hosszanti bordákkal. Szürke vagy világos barnás színű, benyomott sötét foltokkal.Csíranövény:
A sziklevélalatti rész megvastagodott, húsos, esetenként vöröses. A sziklevelek nagyok, 30-35 mm hosszúak is lehetnek, fordított tojásdad alakúak, lekerekített csúcsúak, alul hosszú nyélbe keskenyedők. Az első levél széles tojásdad alakú, majdnem kerekded, csúcsa tompa, kissé kicsípett is lehet, válla szíves, a levélnyél hosszabb, mint a lemez, alul kissé vörösödhet. A levél fő és az oldalsó erei kifejezettek, bemélyedők, felülete ráncosnak tűnik, a levél széle enyhén hullámos.
Kifejlett növény:
Kétéves, vastag, húsos gyökerű, magas, elágazó, erőteljes, bordázott szárú növény. Alsó levelei nagyok, nyelesek, szíves tojásdadok, szíves vállúak, hegyes csúcsúak, egyenlőtlenül fogazottak. A levél a fonákon molyhos, nyele tömött. A fészkek hosszú kocsányúak, gömbölyűek, sátorban állnak. A fészekpikkelyek ± kopaszok, a csúcsukon horogszerűen hátrahajlók, keskenyszálasak. A virágok bíborpirosak.Elterjedés:
Mindenütt közönséges, elsősorban a nem műveltterületeken, utak mentén, trágyás, szerves anyagban gazdagabb helyeken. A szántókon csak tőlevélrózsái találhatók meg, a művelést nem bírja.
2011. március 23., szerda
kúszó boglárka
Termés:
Az aszmagcsoport gömb alakú. Az aszmagok ferdén fordított tojásdad alakúak, laposak, szegélyük keskenyebb. A csőr egyenes vagy enyhén görbült, az aszmag hosszának mintegy harmada. Az aszmag felülete világosbarna, gyengén domborodó.Csíranövény:
A sziklevelek tojásdad alakúak, lekerekítettek, nyelesek, 5-7 mm hosszúak. Az első levelek hármasan hasadtak, szélességük azonos, vagy kissé nagyobb a magasságuknál, s a három részen apróbb fogak találhatók. A levelek felül és széleiken rövid, szórt szőröket viselnek. A későbbi levelek többszörösen szeldeltek.
Kifejlett növény:
Évelő, bojtos gyökérzetű növény. Leveles indái a csomóknál legyökereznek. Tőlevelei hármasan összetettek, a középső levélke nyele hosszabb, a levélkék szabálytalanul fogasak. Csészelevelei a szirmokhoz simulók. Virágai nagyobbak, fénylő aranysárgák.
Elterjedés:
Nedves területeken, gyepekben gyakori. A magas talajvízszintet jelzi. Indáival is jól szaporodik. A rendszeres talajművelést rosszul tűri, a tarlókon gyakoribb lehet. Réteken kiszorítja az értékesebb füveket. Zölden mérgező, szárítva takarmányozható. Szénája ugyan nem mérgező de tápértéke csekély.
Az aszmagcsoport gömb alakú. Az aszmagok ferdén fordított tojásdad alakúak, laposak, szegélyük keskenyebb. A csőr egyenes vagy enyhén görbült, az aszmag hosszának mintegy harmada. Az aszmag felülete világosbarna, gyengén domborodó.Csíranövény:
A sziklevelek tojásdad alakúak, lekerekítettek, nyelesek, 5-7 mm hosszúak. Az első levelek hármasan hasadtak, szélességük azonos, vagy kissé nagyobb a magasságuknál, s a három részen apróbb fogak találhatók. A levelek felül és széleiken rövid, szórt szőröket viselnek. A későbbi levelek többszörösen szeldeltek.
Kifejlett növény:
Évelő, bojtos gyökérzetű növény. Leveles indái a csomóknál legyökereznek. Tőlevelei hármasan összetettek, a középső levélke nyele hosszabb, a levélkék szabálytalanul fogasak. Csészelevelei a szirmokhoz simulók. Virágai nagyobbak, fénylő aranysárgák.
Elterjedés:
Nedves területeken, gyepekben gyakori. A magas talajvízszintet jelzi. Indáival is jól szaporodik. A rendszeres talajművelést rosszul tűri, a tarlókon gyakoribb lehet. Réteken kiszorítja az értékesebb füveket. Zölden mérgező, szárítva takarmányozható. Szénája ugyan nem mérgező de tápértéke csekély.
2011. március 2., szerda
buborcs boglárka
Termés:
Az aszmagcsoport kerekded, az egyes aszmagok laposak, tojásdad alakúak, rövid csőrűek. A csőr egyenes, vagy enyhén görbült. Az aszmag szegélye éles, sárgásbarna, a felülete sötétbarna és finoman pontozott.
Csíranövény:
A sziklevelek tojásdad alakúak, 5-6 mm hosszúak, lekerekített csúcsúak, rövid nyelűek, kissé húsosak. Az első levél körvonalai majdnem négyszögletűek, a csúcsán három fogú, a fogak kicsípése majdnem egyenes, enyhén domborodó. A későbbi levelek tenyeresen szeldeltek, merev szőrösek.Kifejlett növény:
Egyéves, a hagymás boglárkához hasonlító bojtos gyökerű növény. A csészelevelek virágzáskor éppúgy hátratörtek, de a növény gyakran kopasz, vagy ritka elálló szőrökkel fedett. Az aszmagtermés csőre egyenes. Alsó levelei nyelesek, hármasan szeldeltek, a nagyobb és nyeles középső szelet további hármas tagolást mutat. Felső levelei ülők, keskeny szeletekre szeldeltek.
Elterjedés:
Nedves szántókon az egész ország területén bárhol előfordulhat. Elsősorban feltört, vagy taposott legelőkön lehet gyakori, a művelt területeken szálankénti előfordulású. Zölden mérgező, szárítva nem ártalmas.
Az aszmagcsoport kerekded, az egyes aszmagok laposak, tojásdad alakúak, rövid csőrűek. A csőr egyenes, vagy enyhén görbült. Az aszmag szegélye éles, sárgásbarna, a felülete sötétbarna és finoman pontozott.
Csíranövény:
A sziklevelek tojásdad alakúak, 5-6 mm hosszúak, lekerekített csúcsúak, rövid nyelűek, kissé húsosak. Az első levél körvonalai majdnem négyszögletűek, a csúcsán három fogú, a fogak kicsípése majdnem egyenes, enyhén domborodó. A későbbi levelek tenyeresen szeldeltek, merev szőrösek.Kifejlett növény:
Egyéves, a hagymás boglárkához hasonlító bojtos gyökerű növény. A csészelevelek virágzáskor éppúgy hátratörtek, de a növény gyakran kopasz, vagy ritka elálló szőrökkel fedett. Az aszmagtermés csőre egyenes. Alsó levelei nyelesek, hármasan szeldeltek, a nagyobb és nyeles középső szelet további hármas tagolást mutat. Felső levelei ülők, keskeny szeletekre szeldeltek.
Elterjedés:
Nedves szántókon az egész ország területén bárhol előfordulhat. Elsősorban feltört, vagy taposott legelőkön lehet gyakori, a művelt területeken szálankénti előfordulású. Zölden mérgező, szárítva nem ártalmas.
2011. február 10., csütörtök
vetési boglárka
Termés:
Aszmagtermése nagy (4-7 mm), lapos, világosbarna, oldalain tüskés vagy bibircses. A termés csúcsán enyhén görbülő csőr található. Egy terméscsoportban 4-8 részterméske található.Csíranövény:
A sziklevelek széles oválisak, enyhén tojásdad alakúak, csúcsukon lekerekítettek, alapjuknál széles nyélbe keskenyedők. A levélnyelek alapjuknál levélhüvelyszerű csővé nőttek össze. Az első levél fordított tojásdad alakú, széles csúcsán rendszerint öt széleslándzsás foggal, melyek közül a középső a legnagyobb (stilizált tulipánrajzhoz hasonlít a levél). A következő levelek az elsőhöz hasonlítanak, de a fogak száma hét is lehet. A harmadik negyedik levél már hármasan osztott lehet. A csíranövény színe sárgászöld.Kifejlett növény:
Egyéves, hengeres szárú, felső részében elágazó, csaknem kopasz növény. Tőlevelei épek, hosszú nyelűek, lapát alakúak, csúcsukon fogasak. Későbbi levelei rövidebb nyelűek, hármasan szeldeltek, a szeletek is tovább tagoltak, a szeletek keskenyebbek. Virágai apróbbak, halvány citromsárgák. A virágkocsány és a sárgászöld csészelevelek szőrösek.Elterjedés:
Az országban mindenütt gyakori, de gyakoribb a kötött alföldi talajokon, s a nedvesebb, jó vízellátású területeken. Jellegzetes gabonagyom.
Aszmagtermése nagy (4-7 mm), lapos, világosbarna, oldalain tüskés vagy bibircses. A termés csúcsán enyhén görbülő csőr található. Egy terméscsoportban 4-8 részterméske található.Csíranövény:
A sziklevelek széles oválisak, enyhén tojásdad alakúak, csúcsukon lekerekítettek, alapjuknál széles nyélbe keskenyedők. A levélnyelek alapjuknál levélhüvelyszerű csővé nőttek össze. Az első levél fordított tojásdad alakú, széles csúcsán rendszerint öt széleslándzsás foggal, melyek közül a középső a legnagyobb (stilizált tulipánrajzhoz hasonlít a levél). A következő levelek az elsőhöz hasonlítanak, de a fogak száma hét is lehet. A harmadik negyedik levél már hármasan osztott lehet. A csíranövény színe sárgászöld.Kifejlett növény:
Egyéves, hengeres szárú, felső részében elágazó, csaknem kopasz növény. Tőlevelei épek, hosszú nyelűek, lapát alakúak, csúcsukon fogasak. Későbbi levelei rövidebb nyelűek, hármasan szeldeltek, a szeletek is tovább tagoltak, a szeletek keskenyebbek. Virágai apróbbak, halvány citromsárgák. A virágkocsány és a sárgászöld csészelevelek szőrösek.Elterjedés:
Az országban mindenütt gyakori, de gyakoribb a kötött alföldi talajokon, s a nedvesebb, jó vízellátású területeken. Jellegzetes gabonagyom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)