2013. március 10., vasárnap

mezei fátyolvirág

Termés:
A sokmagvú, tojásdad alakú, felálló tok a csúcsán rendszerint 6 (4) hátrakunkorodó foggal nyílik. Az igen apró mag szögletes, sötétbarna vagy fekete, gyengén hosszúkás bibircses. A mag ék alakban összenyomott, a háta széles, a köldököböl irányában vékonyodik.

Csíranövény:
A sziklevelek aprók, 3-4 mm hosszúak, ülők, keskeny szálasak, a csúcsukon hegyesek, felületük halványan, gödörkésen pontozott. Az első levelek 20-22 mm hosszúak, szálasak, hegyesek, lassan nyélbe keskenyedők, a középső ér felismerhető. A csíranövény kopasz.

Kifejlett növény:
Egyéves, alacsony, sűrűn elágazó, laza, felemelkedő növény. Vékony, szálas, mindkét vége felé keskenyedő levelei hegyesek. Virágai laza álernyőben állnak, rózsaszínűek, csészecimpái tompák.

Elterjedés:
Mindenütt gyakori lehet, kivéve a Duna-Tisza közén és Dél-Dunántúlon, ahol szórványosan fordul elő. Száraz gyepekben, ártereken, parlagokon, szántókon nő, de csak a tarlón szembetűnő. Mészkerülő növény, a gyengén savanyú, semleges, humuszos vagy humuszban szegény talajokat kedveli. Jelzi a talaj tömörödöttségét.