Kalincaínfű

Termés:Termése négy apró makkocska. A makkocska a hasi oldalról nézve papucs alakú, oldalról görbült hátú. A hasi heg igen nagy, tojásdad alakú, a makkocska hosszának kétharmada. A talpheg sima, a makkocska felülete sejtes hálózatos, a bemélyedések alakja eltérő.

Csíranövény: A sziklevelek nyelesek, hosszúkás tojásdadok, csúcsuk tompa, válluk ék alakú. Az első levelek hosszúkás lándzsás alakúak, hosszan nyélbe keskenyedők. A levél alapja és nyele a szélein borzas szőrű. Az első levél többnyire ép szélű, a későbbi levelek legalább a csúcsukon mindkét oldalon 1-2 fűrészfogat viselnek, melyek nem szabályosan helyezkednek el. A levelek hálózatos erezete jól látható.


Kifejlett növény: Egyéves, általában ágas szárú, kis termetű, ± borzas szőrű növény, felül mirigyes is. Alsó levelei jórészt épek, lándzsásak, nyélbe keskenyedők, felül fogasak. A középső levelek szárnyasan hasadtak, osztottak, a felsők hármasan szeldeltek. A levelek keresztben átellenesek, szőrösek. Virágai a szár csúcsán murvalevelek hónaljában ülnek. Virágai sárga, vagy piszkossárga színűek, a felső ajak igen kicsi, hiányzónak tűnik. Az alsó ajak alsó része bíboros, rózsás színű, vagy barnán pettyes.

Elterjedés: Középszáraz, meleg, tápanyagokban gazdag talajokon fordul elő. Mészkedvelő. Fény és hőigénye is nagy, ezért elsősorban a tarlón található meg, de a szántókon, gyümölcsösökben, parlagokon is előfordul. A könnyen felmelegedő, kalciumban gazdag talajok jelzőnövénye, néha ősszel is kel, és enyhe teleken áttelel. Az országban helyenként alig fordul elő a művelt területeken.

tövises iglice

 Termés: A hüvely rövid (7-9 mm), széles tojásdad alakú, akkora, vagy valamivel hosszabb, mint a csésze, kissé összenyomott, szürkésbarna, puha mirigyszőrös. A hüvely 2-3 magvú, de gyakran csak egy mag fejlődik ki. A mag közel kerekded alakú, sötétbarna, finoman bibircses, fénytelen. A köldök kerek és bemélyedt.

 Csíranövény: A sziklevelek széles tojásdadok, széles, lekerekített csúcsúak, majdnem ülők. A sziklevél és a növény többi levele és szára apró szőrökkel borított. Első lomblevelei egyszerűek, elliptikusak, szélük fogazott. A levéllemez alatt a levélnyél két oldalán a pálhalevelek hozzánőttek. 

Kifejlett növény: Évelő, hosszú karógyökerű, elágazó növény, mely erősen tüskés. Kellemetlen szagú. A fiatal hajtások gyapjasak és mirigyszőrösek. Felső levelei általában osztatlanok, oválisak, alsó levelei hármasak. Virágai rózsaszínűek, többnyire magányosan ülnek a murvalevelek hónaljában.

Elterjedés: A Nyírségben, az északkeleti tájakon és a Tiszántúl délkeleti részén hiányzik, egyébként elterjedt. Legelőkön, utak mentén, nedves réteken, szikes talajokon egyaránt nő. Legelőn egyike a legkártékonyabb gyomoknak, mert szúrós növény, emellett kellemetlen szagú is, s az állatok kikerülik. Tavasszal fiatal hajtásait a juhok fogyasztják.

homoki ballagófű

Termés: A makktermést a lepellevelek bögreszerűen körülfogják, a termésen maradnak, azzal együtt hullanak le. A lepellevelek alja, belső széle az érett termést körülfogja, a hártyás, fehér vagy rózsaszínű, sötéten erezett karéjai pedig szétterülnek. A termés 2-3 mm-es, méhkasszerűen barázdált, szürke. Benne a mag is hasonló alakú.

 Csíranövény: A sziklevél alatti rész vékony, vöröses. A sziklevelek vékonyak, hengeresek, 20-40 mm hosszúak, ár alakúak, szürkészöldek, alul simák, alapjuknál összenőttek. A későbbi levelek kis tőlevélrózsát alkotnak, szálasak, hegyesek, hengeresek, hosszúságuk is hasonló a sziklevelekéhez. 

Kifejlett növény: Egyéves, közepes termetű, elágazó szárú, terpedt, szúrós, szürkészöld (néha piros csíkos) növény. A szár rövid sertés. Szálas, fonalas, hosszú lomblevelei húsosak, szúrósak. A levelek tövén két, hártyás, murváskodó levél ül. Zöldes virágai a levelek hónaljában egy-hármasával ülnek. A lepel az érett termést körülfogja, ormós, hártyás karéjai szétterülők.

 Elterjedés: Elsősorban homokon és a laza löszös talajokon tömeges. Ősszel szárai a földből kiszakadnak, s elszáradt, nagy bokrait a szél messzire kergeti, s termései elszóródnak. Parlagokon, utak mentén, töltéseken, tarlókon gyakoribb.