2017. április 30., vasárnap

homoki ballagófű

Termés: A makktermést a lepellevelek bögreszerűen körülfogják, a termésen maradnak, azzal együtt hullanak le. A lepellevelek alja, belső széle az érett termést körülfogja, a hártyás, fehér vagy rózsaszínű, sötéten erezett karéjai pedig szétterülnek. A termés 2-3 mm-es, méhkasszerűen barázdált, szürke. Benne a mag is hasonló alakú.

 Csíranövény: A sziklevél alatti rész vékony, vöröses. A sziklevelek vékonyak, hengeresek, 20-40 mm hosszúak, ár alakúak, szürkészöldek, alul simák, alapjuknál összenőttek. A későbbi levelek kis tőlevélrózsát alkotnak, szálasak, hegyesek, hengeresek, hosszúságuk is hasonló a sziklevelekéhez. 

Kifejlett növény: Egyéves, közepes termetű, elágazó szárú, terpedt, szúrós, szürkészöld (néha piros csíkos) növény. A szár rövid sertés. Szálas, fonalas, hosszú lomblevelei húsosak, szúrósak. A levelek tövén két, hártyás, murváskodó levél ül. Zöldes virágai a levelek hónaljában egy-hármasával ülnek. A lepel az érett termést körülfogja, ormós, hártyás karéjai szétterülők.




 Elterjedés: Elsősorban homokon és a laza löszös talajokon tömeges. Ősszel szárai a földből kiszakadnak, s elszáradt, nagy bokrait a szél messzire kergeti, s termései elszóródnak. Parlagokon, utak mentén, töltéseken, tarlókon gyakoribb.

2016. december 8., csütörtök

kakukk homokhúr

Termés: Toktermése tojásdad vagy gömbölyded alakú, kb. 3 mm hosszú, a csészével azonos hosszúságú, vagy kissé hosszabb annál. Éretten hat visszahajló foggal nyílik. A magok aprók, széles vese alakúak, kékesfekete, grafit fényűek. A mag háta tompa bibircses, oldalain koncentrikus sorban párnás sejtekkel.

Csíranövény: Sziklevelei nyelesek, hosszúkásak, keskeny tojásdad alakúak, lekerekítettek. Az első levelek átellenesek, tojásdad alakúak, csúcsukon erősen hegyesek, kezdetben ülők, később hosszabb, vékony nyélbe keskenyedők. A levélnyél szőrözött. A sziklevelek hónaljában gyorsan megjelennek az oldalsó hajtások.

Kifejlett növény: Egyéves, apró, vékony, ágas - bogas, tövénél lefekvő növény. Apró levelei tojásdadok, hegyesek, ülők, alul rövid nyelűek, az oldalerek kiállnak. A növény rövid szőrös vagy mirigyszőrös. Csészelevelei lándzsás tojásdadok, hegyesek. Sziromlevelei fehérek, épek.

Elterjedés: Az egész országban közönséges, mindenféle száraz talajon előfordul. Jelentősége csökkenőben van

2016. augusztus 17., szerda

Herehurafű

Termés: A hüvely széles tojásdad alakú, hártyás, a csészébe zárt, 1-2 magvú. A mag gömbölyded, 1 mm, sima, fényes, sárgás, barnás vagy halványzöld.

 Csíranövény: A sziklevelek kicsik, hosszuk 3 mm, oválisak, rövid nyelűek. Az első levél kerekded, a csúcsán kicsípett, 5 mm átmérőjű. A lemez középső ere jól kivehető, feltűnő, az oldalsó erek alig látszanak. A következő levelek hármasak, a levélkék fordított szív alakúak. A csíranövény levelei elálló szőrökkel borítottak, a lemez széle pillás.

Kifejlett növény: Egyéves, felálló, ágas szárú, gyakran pirosas növény. Levélkéi ülők, szálas hosszúkásak, hegyesek. A növény rányomott szőrös. Virágzata hengeres, rózsaszínű vagy fehéres, tövén nincs murvalevél. A párta rövidebb a csészefogainál, a csésze fogai szálkásak, hosszú selyemszőrökkel borítottak.

 Elterjedés: Mindenütt megtalálható, de a savanyú homoktalajokon a gyakoribb. Tarlón és a parlagokon érlel magot. Szőrözöttsége miatt az állatok nem legelik le. Kártétele nem jelentős, a rendszeres művelést nem viseli el.